Katona József

A magyar drámairodalom egyik legnagyobb alakja tanulmányait a kecskeméti római katolikus iskolában végezte. A gimnáziumi éveket a pesti, kecskeméti és szegedi piaristáknál töltötte. A magyar nyelvű irodalom szép folyamata, hogy Dugonics András (1740-1818), a híres szegedi piarista és az első magyar nyelvű regény, az Etelka írója több matematikai tárgyú könyv szerzőjeként hatást gyakorolhatott Katonára, míg Dugonics életszemléletét költői példaképe, Gyöngyösi István (1629-1704), a magyar Ovidius határozta meg.
Katona 1810 és 1813 között jogot tanult a pesti egyetemen. 1811-től bekapcsolódott a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájába. Műkedvelő színészként darabokat fordított, dramatizált Békési József álnéven. A színházi szenvedélyét fokozta Déryné Széppataki Róza, az első magyar operaénekes iránti mély, de elfojtott szerelme. A fordítások és lovagregények dramatizálása után megírta A Luca széke című karácsonyi játékát, majd pedig rátért az önálló történelmi drámákra, melyek közül figyelemre méltóak a Žiśka és a Jeruzsálem pusztulása.
A drámaírói pályának már épp készült hátat fordítani, mikor 1814-ben az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatot hirdetett a Kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára. A pályázatra beküldte a Bánk bánt. A mű sikertelen volt, a bírálatok között meg sem említették. 1819-ben átdolgozta a drámát egy pesti színházi bemutató terveként, de a cenzor csak a kinyomtatást engedélyezte, a bemutató előadást már nem. Így a Bánk bán első hivatalos megjelenése 1821-re tehető. Amikor feloszlott a pesti színtársulat, Katona felhagyott a színészettel, letette az ügyvédi esküt. Ekkor már Kecskeméten lakott, ahol a város főügyésze lett és irodalommal nem foglalkozott többé. Ebben az évben egy színház tervrajzát is elkészítette a kecskeméti tanács számára. 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt halt meg szívrohamban.
A “legelső nemzeti drámává” magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt, több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről. A Bánk bánt az 1848-as forradalom tette ismertté.