Gróf Klebersberg Kúnó

Gróf Klebersberg Kuno (1875-1932) 1922. június 16-tól 1931. augusztus 24-ig vallás- és közoktatásügyi miniszterként dolgozott a Bethlen kormányban. E száraz tény mögött Szent Istvánhoz vagy Széchenyi István grófhoz méltó, hatalmas életmű húzódik meg. Sajnos nagyon pontos az az állítás, hogy tettei a háttérbe húzódtak, mivel a második világháború utáni korszakok előbb mindent megtettek az elfeledtetéséért, majd pedig megakadályozták fölfedezését.

A trianoni katasztrófában Magyarország nem csupán a területének és lakosságának nagy részének mondhatott búcsút, hanem hatalmas kulturális veszteséget is szenvedett. 14 370 népiskolából 5584, 1348 könyvtárából 605 maradt. Pozsony, Kassa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Szabadka (és sajnos hosszú még a sor) elvesztésével színházak, múzeumok, újságok, szellemi műhelyek rekedtek a határ túloldalán. A pozsonyi és a kolozsvári egyetem, valamint a selmecbányai bányászati és erdészeti akadémia idegen kezekbe kerülése a magyar tudományosság elleni halálos merénylettel ért fel.

T. Molnár Gizella egyik tanulmányában ekként foglalta össze a feladatot: a csonka országban meg kellett teremteni annak a lehetőségét, hogy a kultúra, amely korábban húszmillió ember között oszlott meg, átöröklődjön a maradék nyolcmillióra, amelyből ráadásul egymillió analfabéta volt.

„És ne vádoljanak engem, mert véletlenül német nevem van. Buda visszafoglalásakor a török elleni küzdelemben mély sebbel együtt kapta a grófságot egyik ősöm; azt hiszem, tehát jogom van a vérkeresztség folytán nekem is ehhez a földhöz” – mondta egyszer a nemzetgyűlésben, amikor a számtalan, személyét ért támadás egyikére válaszolt. Klebelsberg Kunó 1875-ben az Arad vármegyei Magyarpécskán született. Apai ágon tiroli osztrák katonatiszti-hivatalnoki arisztokrata felmenőket, anyai ágon dunántúli középnemesi ősöket mondhatott magáénak. Az ifjú gróf előbb katonatiszti, majd jogi, államigazgatási, történelmi és közgazdasági tanulmányokat folytatott Budapesten, Bécsben, Berlinben, Münchenben és Párizsban.

Arisztokrata származása dacára, saját kérésére végigjárta az államigazgatási ranglétrát és úgy lett a Bethlen-kormány és a miniszterelnök nevével fémjelzett konszolidáció kulcsfigurája, hogy a miniszteri bársonyszékből is jól látta, mit kell tudnia egy segédfogalmazónak.
Sok nagyon fontos gondolata közül ma – a bulvármédia és a globalizmus társtettességben, előre megfontolt szándékkal, aljas indokból és különös kegyetlenséggel elkövetett gyalázatos cselekményei idején – a legjobban azt kellene megértenünk, hogy: „a magyar hazát elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá.” Klebelsberg optimizmust sugárzott környezetének, gyakran hangoztatta, hogy „egészséges nemzetek, mint a visszanyesett fa, a katasztrófák után kétszeres erővel fejlődnek.”

Klebersberg nagyon gyorsan felmérte, hogy Trianon után a korábbi országtesthez képest megnőtt a szellemileg is elmaradt területek aránya. A Dunántúl középső és déli része, valamint az Alföld műveltségi szintjét össze sem lehetett hasonlítani a polgárosult Budapestével. Az egymillió analfabéta nagy része ezeken a területeken élt. A miniszter ezért nem csak egyetemek újraalapításával, közgyűjtemények létrehozásával, a Collegium Hungaricum hálózatának megteremtésével, hanem a közoktatás aránytalanságainak felszámolásával is foglalkozott. „Nem népiskola vagy egyetem, hanem népiskola és egyetem! – hangsúlyozta Szegeden a kolozsvári menekült egyetem itteni alapkövének letételekor, 1926 őszén.

E program szerint indult el az az új, szellemi államalapítás, melynek keretében a miniszter három esztendő alatt a debreceni, pécsi, szegedi egyetem és a Testnevelési Főiskola, valamint 21 klinika mellett elsősorban az alföldi puszták tanyavilágában felépítette a népiskolai rendszert és megteremtette a modern sportélet szervezeteit, tudományos hátterét.

Felsorolni is nehéz szerteágazó tudományszervező tevékenységét. Támogatta a Magyar Tudományos Akadémia munkáját, s törvénnyel biztosította annak politikai függetlenségét. Létrehozta a Magyar Országos Gyűjteményegyetemet és annak tanácsát, melynek hatókörébe tartozott a Magyar Királyi Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum és a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtára.


A Klebelsberg iskola
Domaszék, Klebelsberg Kuno utca 28. (Magyarország)
Klebelsberg Kunó a trianoni békediktátum utáni, mérhetetlenül nehéz időszak legjelentősebb államférfiúi közé tartozott. Az országot megmentő Bethlen-kormány kultuszminisztereként a s ...