Bálint Sándor

Bálint Sándor (1904-1980), a szakrális néprajz hazai megteremtője Szeged történetét, kultúrtörténetét, népéletét s innen tovább lépve a szegediek kirajzásait, áttelepüléseit is kutatta. Kutatásai eredményeként Szeged és a szegedi nagytáj paraszti múltja és kultúrája tekintetében egyik legjobban ismert tájegységünkké vált. Elmondható, hogy a szegedi nagytájon belül is mindegyik település miniatűr néprajzi egység. Az ö-ző tájszólás, a katolikus gyökérzetű szellemi hagyomány és tárgyi világ találó egyezése, a házakon látható napsugaras motívum, a paprikás ételek ismerete és elterjedtsége, a családi kapcsolatok elevensége, származásuk tudata mégis virtuális szegedi egységbe foglalja valamennyiüket.

Barna Gábor: Bálint Sándor (1904–1980) : Tűnődések egy hitvalló tudós és pedagógus születési centenáriumán
Bálint Sándor (1904-1980): A szögedi nemzet : a szegedi nagytáj népélete / Bálint Sándor. — 1976
Barna Gábor – Grynaeus Tamás: Egy életút példája (Száz éve született Bálint Sándor [1904-1980] ) In: Tiszatáj, 2004. (58. évf.) 8. sz. 48-56. old.


A Szeged-alsóvárosi templom-kolostor együttes
Szeged, Mátyás király tér (Magyarország)
Szeged legrégebbi szakrális épületegyüttesét a 15. század második felében kezdték el építeni. E helyen, a mai Mátyás téren volt az Árpád-kori Szent Péter ispotály templom, aminek t� ...