Sárospataki kastély

A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit eredeti alakjukban 1534 és 1542 között Perényi Péter építtette. Perényi a középkori városközpontot bástyás várfalövvel vétette körül, és e külső vár délkeleti szegletében alakította ki új rezidenciáját, a “belső várat”, rombusz alaprajzú várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal. 1540-1542 között a várudvar keleti oldalán földszintes palotaszárny építésébe fogtak. A félbe maradt munkát Perényi Gábor fejezte be 1563-ban, s talán ô építtette a tornyot kívülről körülölelő ötszögű elővédbástyát, a “párkányt” is. 1573-ban zálogbirtokként a Dobó család kapta, majd örököseié lett.1605-ben Bocskai hatalmába került, majd 1608-ban Lorántffy Mihály lányai vették örökségükként birtokukba az uradalmat. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna hozományaként lett Sárospatak Rákóczi-birtok. Férjével, I. Rákóczi Györggyel együtt jelentős építkezésbe kezdett. A várkastély keleti szárnyára emeletet húztak, elkészült az új-bástya, s megerősítették a templom északi falát is.

A kastély déli szárnyára is emeletet építettek, 1647-ben pedig elkészült a Lorántffy-loggia. Itt robbant ki a Wesselényi-összeesküvés, melynek leverése után császári katonaság szállta meg a várat. 1694-ben II. Rákóczi Ferenc feleségével ide költözött. 1703-ban foglalták el Patakot Rákóczi kurucai, és ekkor leégett a fényes várkastély. A vezérlő fejedelem 1708-ban ide hívatta össze az országgyűlést. A Rákóczi-szabadságharc leverése után osztrák-német eredetű családok tulajdona lett, akik a várkastélyt a XVIII-XIX. században erősen átépítették.