Petőfi Sándor szülőháza

Petőfi Sándor (1823-1849), a legismertebb magyar költő szülőháza a 18. században épült Kiskőrösön. A háromosztatú, nádfedeles, deszkaoromzatú házat, ami a népi építészet kevés megmaradt, látogatható példáinak egyike, Petrovics István mészáros, Petőfi édesapja 1821-ben vette bérbe. A ház padlózata és mennyezete a kor igényei szerint fából készült, a sarokban fehérre meszelt kemence található.

A család a gyermek születését követő évben Kiskunfélegyházára költözött, innen van az, hogy a város is a magáénak vallja Petőfit. Ezt erősíti, hogy a költő a gyermekkori emlékek révén ezt a várost vallotta szülőhelyének. Az egykori kiskőrösi szülőházat a 19. század derekától megkülönböztetett figyelem övezi. A Petőfi-kultusz hazánkban bármikor feléleszthető, mivel a sokoldalú költő egy-egy sora mindenkit megérint. Már 1861-ben emléktáblával jelölték a szülőházat. 1878-ban megvásárolta az Írók és Művészek Társasága, azzal a céllal, hogy múzeumot létesít benne, és 1880. október 16-án ünnepélyes keretek közt föl is avatták a költő emlékhelyét.

Jókai Mór, a nagy mesélő, aki maga is a márciusi ifjak köréhez tartozott 1848-ban, a következő szavakat mondta: “Üdvöz légy, emlékezetes hajlék, aki Petőfit születni láttad, új gazdád, a magyar irodalom nevében üdvözöllek.” Bár a ház Jókai Mór híressé lett megnyitóbeszéde óta látogatható, csak 1951-ben nyilvánították múzeummá. A szülőház udvarán ma is látható a jégverem és itt áll a világ első köztéri Petőfi-szobra. Igazi különlegességként műfordítói szoborpark köti össze a házat az új irodalmi múzeummal.