A hortobágyi Kilenclyukú híd

A Hortobágyon 1697-ben épült fahíd bő egy évszázad alatt teljesen elhasználódott, ezért szükségessé vált egy kőhíd megépítése. Povolny Ferenc terveit 1827 és 1833 között valósították meg az építőmesterek. A klasszicista stílusú, különleges hídról Debrecen város tanácsa döntött. A kőhíd kalandos körülmények között jött létre. A boltozatok építésekor kiderült, hogy a helyi homok használhatatlannak bizonyult, ezért az építőmester és a kőfaragók között elmérgesedett a viszony. Az összes szükséges faragott kő csak 1832-re ért az építkezés helyszínére. Gondot okozott a kocsipálya burkolatához szükséges kő is, mivel az Alföldön a közelben nem volt megfelelő alapanyag. Egy véletlen folytán találtak rá egy tokaji szőlősgazdára, Boronkai Ferencre, aki a szőlőjében egy kis kőfejtőt is működtetett és kiváló kockakövet állított elő. Debrecen városa végül tőle vásárolta meg a szükséges mennyiséget. 1833 tavaszán elkezdték a kocsipálya kövezését, de a munkát szakszerűtlenül végezték el, így azt fel kellett bontani. A hányatott sorsú építmény nem csak ezért vált híressé, hiszen a kilenclyukú kőhíd a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídja volt. A tervezőnek a pusztai állathajtás igényeire is gondolni kellett. Povolny a feljárókat szélesedőre tervezte: a felhajtott gulyát vagy ménest a híd így mintegy kitáruló karként fogadta megkönnyítve ezzel a jószágot hídra terelni igyekvő pásztorok feladatát. A híd szerkezetében az elmúlt évszázadok nem okoztak károsodást. A település legnagyobb rendezvénye a minden évben augusztus 20-án összehívott híres hídi vásár, ahol minden hagyományos kézműves mesterség képviselteti magát. 2009-ben felújították a Világörökség részeként számon tartott hidat.

További információk

A hortobágyi hídi vásár

Kezdetben a Hortobágy területén megrendezett vásár igazi állatvásár képét mutatta. Volt itt minden, amit csak el tudunk képzelni: gulyák, ménesek, alkudozó és cserélgető kupecek. A névvel ellentétben az állatvásárt nem a Kilenclyukú híd mellett rendezték meg, hanem a pünkösdöt követő hét szerdáján a Hortobágy szélén, a  legelőkön. Ez az állatvásár idővel egyre nagyobb lett és az állatvásár helyszíne is egyre közelebb került a Kilenclyukú hídhoz. Igazi áttörés a Hortobágy területét átszelő vasút megépítésével történt, aminek eredményeképpen 1892-ben a Kilenclyukú híd mellett egy vásárteret is kialakítottak. Ma a több mint egy évszázadra visszatekintő vásárt színes folklór és gasztronómiai programok egészítik ki. A rendezők szándéka szerint – a világörökségi címre tekintettel - továbbra is a tájra jellemző népművészeti hagyományok, kézműves termékek és bemutatók, népzenei programok, néptáncbemutatók, vásári komédiások kapnak főszerepet. Időpontja évszázados hagyomány szerint augusztus 20-ához, az államalapítás és Szent István ünnepéhez, illetve a Debreceni Virágkarneválhoz kötődik.

A Hortobágyi Nemzeti Park

Hazánk első és legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja. A védetté nyilvánító határozattal 1973-ban nemzeti parkká alakult 52 ezer hektáros terület a folyamatos bővítések és összevonások révén ma már több mint 82 ezer hektárt foglal magába. 1999. november 30-án Marrákesben, az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. A HNP létesítéséről szóló dokumentumok alapján a védetté nyilvánított terület rendeltetése az alábbiakban foglalható össze: védje és fejlessze a puszta jellegzetes természeti értékeit, őrizze a Hortobágy sajátos pusztai tájképét, növény- és állatvilágát. Biztosítsa a Hortobágy különleges madárvilágának háborítatlan fészkelését és vonulását. Természetes körülmények között, hiteles formában őrizze és mutassa be a hagyományos pusztai életformát, a kiveszőfélben lévő ősi magyar állatfajtákat és a Hortobágy kulturális értékeit, történelmi emlékeit, tekintettel ezek kiemelkedő hazai és nemzetközi jelentőségére.