A gyulai vár

Gyula városának neve az Árpád-korban itt monostort alapító főúr nevét viseli, korábban Gyulamonostorának hívták. A 13. században kicsiny zarándokhelynek számított, majd a 15. században már civitas-nak, azaz városnak neveztetett, s vásártartási joggal rendelkezett.
Mindettől önmagában nem vált volna nevezetessé, de a Losonczy-család kihalása után Maróthy János birtokába kerülő gyulai uradalomban a Körös egyik kanyarulatában várépítésre alkalmas helyre lelt. Magának a várnak az építése ekkor, az 1400-as évek hajnalán kezdődött meg, így lett környékének központja.

A vár első, hiteles mérnöki alaprajza 1562-ből származik, amely minden bizonnyal a megerősítéshez szükséges tervezés részeként jött létre, s az ott feltüntetett vármag minden kétséget kizáróan megegyezik a középkori várépülettel, amely ma is látható.

A gyulai vár a lokálpatrióta szájhagyomány szerint Kelet-Közép-Európa egyetlen épen maradt gótikus stílusban épített síkvidéki téglavára, ám annyi bizonyos, hogy az egykori Magyar Királyság alföldi vidékéről nem maradt fenn hasonló erősség (vár, védelmi épület), ami ennyi 15. századi építészeti elemmel rendelkezne.

A vár mai állapota az Almássy-családnak köszönhető, akik családi kastélyuk parkjának ékességeként őrizték, hozzájárulva a vár teljes pusztulásának elkerüléséhez.

Természetesen a gyulai vár lényegesen nagyobb volt a mostaninál. Csak a belső derékvár maradt meg a kaputoronnyal, míg a korszerű, olaszbástyás rendszer elpusztult.

További információk

A gyulai vár története

A gyulai uradalmat – a hozzá tartozó falvakkal együtt – 1387-ben Losonczy László erdélyi vajdának adományozta Luxemburgi Zsigmond magyar király, majd a család magvaszakadása után, 1405-ben Maróthy János macsói bán kapta. A bán halála után fia folytatta az építkezéseket, tehát ekkorra tevődik a vár építésének első és második szakasza. A Maróthyak után a Hunyadi Mátyásra visszaszálló területeket fia, Corvin János kapta meg 1482-ben. Ezt követően a király a főispáni, az alispáni, valamint a szolgabírói tisztséget is a gyulai várhoz kapcsolta, ezzel végérvényesen a megye központjává lépett elő korábbi mellékszerepéből a téglából épült erősség. Corvin János halála után özvegye, Frangepán Beatrix hozzá ment Brandenburgi György őrgrófhoz, így az uradalom is az ő birtoka lett 1510-ben. György a mohácsi vész után Ferdinánd király híve lett, ezért Szapolyai János az Erdély közelében fekvő vár ellen vonult. Az ostromot követően a terület a támadást vezető váradi püspök, Czibak Imre tulajdona lett. A várháborúk elején, 1552-ben a kulcsfontosságúvá váló végvárat Ferdinánd birtokcserével visszaszerezte. 1566 nyarán két hónapnyi ostrom után a védők az elavultnak számító gyulai várat feladták, így az a török kezére került, s csak 1695-ben foglalták vissza, majd még a Rákóczi-szabadságharcban is szerepe volt. 1721-ig állomásozott helyőrség a várban, amikor a környék új birtokosához, Harruckern János Györgyhöz került az egykori végvár. Ekkor kezdődött meg a külső vár helyén álló Wenckheim kastély építése. Harruckern a várban sörfőzőt és pálinkaházat épített s helyreállította a várbörtönt.

A Harruckern–Wenckheim–Almássy kastély

Harruckern János György 1745 előtt az egykori huszárvár helyén palotát építtetett. Az ő nevéhez fűződik a szlovákok, svábok, románok betelepítése Békés megye területére. Fia, Ferenc a huszárvár kaputornyát, melyen át a kastélyba bejárat vezet, barokk stílusú átalakítással újíttatta fel. A kastély 1795-ben leégett, majd 1798-ban az előző helyére felépítették az új kastélyt. Ennek központi részét a kápolna foglalta el. 1801-ben azonban ez a kastély is a tűzvész áldozata lett. Wenckheim Ferenc az új copf stílusú kastélyát a gyulai Czigler Antallal építtette meg 1803-ban. Wenckheim Stefánia és Almássy István 1800-as évek közepén kötött házassága révén a gyulai Harruckern–Wenckheim-kastély az Almássy-család tulajdonába került. A nagyszabású átalakítások keretében a Wenckheim-család által építtetett szárnyépületeket emeletessé bővítették. Később a frigyből született örökös is végeztetett további átalakításokat a kastélyon, amelyet akkoriban angolkert övezett, halastóval, erdőkkel, gyümölcs- és vadaskerttel. Almássy Dénes az épületet felújíttatta 1888-ban, majd 1902-ben az oldalszárnyakat emeletesre építtette. Az Almássy-család közeli barátja volt Erkel Ferenc, akiről a park egyik juharfáját is elnevezték. A többször átépített, tömeg- és téralakítását tekintve az Alföld területén ritkaságszámba menő kastély a gyulai várral egységes építészeti együttest alkot. Színházáról már az 1700-as évek közepéről van adatunk. Barokk konyhája is különlegességnek számít. Kultúrtörténeti szempontból kiemelkedő, hogy az Erkel-család és a kastély története generációkon keresztül kötődött egymáshoz. A Gyulai Pálinka Manufaktúra felvette Harruckern János György nevét.