A gannai plébániatemplom

A gannai Szent Kereszt fölmagasztalása plébániatemplom a fraknói Esterházy grófi nemzetség sírtemploma, hazánk első neoklasszicista stílusú építménye. Esterházy Miklós megrendelésére építette 1808–1818 között Charles de Moreau tervei szerint Franz Josef Engel.

A körtemplom a római Pantheon kicsinyített mása. A Szent Anna tiszteletére szentelt templom görögkereszt alaprajzú, kupolájának belmagassága 20, átmérője 16 méter. Építésekor az ország egyik legnagyobb kupolaszerkezete volt. Az oldalszárnyak szélessége 40 méter.

A főoltárt díszítő Pieta, amely carrarai márványból készült, Lobkowitz Polixéna hercegnő ajándéka. A templomot dór oszlopok díszítik, itt áll a gannai hősi halottak emlékműve, a Fatimai Szűz cédrusfa szobra és a gannai közösség griffmadaras zászlaja is. A templomot díszítő szobrok homokkőből készültek, a főoltár a bécsi Josef Kliebe márványfaragványa.
Az altemplomban – amelynek bejáratánál a tölgyfa táblán az áll, „Memento mori. Emlékezzél ember, hogy porból lettél és porrá válsz.” – az Esterházyak 54 tagja nyugszik eklektikus és romantikus stílusú vörösmárvány- és bronz szarkofágokban. A márványszarkofágok alapanyaga az Esterházyak süttői bányáiból származtak.

A templomban található orgonát 1840-ben ismeretlen mester készítette. Technikai érdekessége – mely mai szemmel is lenyűgöző – tűzön hajlított gerendaváza.

A mauzóleum egyik szertartásrendi érdekessége, hogy hagyományosan két pap misézett benne: az egyik feketében, az élő hívekért, míg a másik fehérben, az elhunytak lelki üdvéért.

További információk

A gondolat: miért a római Pantheon a minta?

A birtokot Mária Terézia adományozta az Esterházy családnak 1748-ban. Az új birtokosok az 1552 után lakatlanná váló települést benépesítették. A szépséges bakonyi tájat, s a nyugalmas Gannát az Esterházyak is kedvelték, ezért emeltették itt csodálatos templomukat, mely temetkezésük helye is egyben. A hercegi címet viselő Esterházy Miklós kedvelte a pompát, a monumentális építészeti alkotásokat. Ennek jegyében épült fertődi kastélya, a „mini Versailles”, valamint az építészettörténet egyik kimagasló alkotásának, a római Pantheonnak a mása is. Emellett meg kell jegyezni azt is, hogy tervezője Rómában tanult építészetet.

A tervező és egyéb tervei

Charles de Moreau (Charles-Jean-Alexandre de Moreau) az Esterházyak és Erdődyek kedvelt építészének több klasszicista stílusú épülete található a Magyar Királyság területén. Moreau születési ideje éppúgy bizonytalan, mint halálának időpontja. Valószínűleg 1758–1760 körül született Franciaországban, 1814 körül halt meg. A francia mester a Párizsi Építészeti Akadémián (1782–1785), majd Rómában (1785–1790) tanult építészetet. 1789–1803 között szülőhazájában tevékenykedett, majd Bécsben telepedett meg. Esterházy Miklós herceg ekkor bízta meg kismartoni (ma Eisenstadt) rezidenciája felújításának megtervezésével. Moreau tervei egyértelműen a francia forradalmi építészet hatását mutatják. Elképzeléseiből csupán a kerti homlokzat toszkán oszlopos előcsarnoka és a hozzá kapcsolódó falszakasz valósult meg, az új színház- és képtárszárny, amelyet a főépülethez oszlopos árkádok kapcsoltak volna, nem. Ugyancsak megépült a tájképi kert, benne a Habsburg Monarchia első gőzgépével, mely a tavak táplálását irányította. A Kismartonban található – antik körtemplomok mintájára épült – Leopoldina-templom, melyet Esterházy Miklós leánya emlékére építtetett a francia építésszel. Mindezek mellett valószínűleg Moreau nevéhez köthető a tata középkori várkastély átépítése, valamint a hazánkban egyedülálló tatai műrom megtervezése is. Munkássága eredménye a csákvári kastély klasszicista stílusú átalakítása és a somlóvári (mai Doba) Erdődy-kastély átalakítása.

Körtemplomok Magyarországon

A kör- vagy kerektemplom hagyományos, centrális alaprajzú templomtípus, többé-kevésbé kör alakú. Gyakran kupolával is rendelkezik. Szokták rotundának is nevezni, ez a fogalom azonban világi épületet vagy helyiséget is jelöl. A körtemplomokat az antik római Pantheonra vezetik vissza, valamint a Santo Stefano Rotondo körtemplomra. Egyesek – magyar vonatkozásban – a jurta szabályos kör alaprajzára vezetik vissza. A körtemplomoknak a középkori Kárpát-medencében sokféle változata terjedt el. Az általában kerek hajójú, félköríves szentélyű templomok fejedelmi, királyi, püspöki vagy nemzetségfői székhelyen épültek. Például Esztergom, Gyulafehérvár, Veszprém, Sárospatak, Trencsén. Ezek a templomok európai előképeik mintájára, szakrális rendeltetésük mellett, építtetőik hatalmának kinyilvánítását is szolgálták. A későbbiek folyamán már a nagyobb, tehetősebb családok is építtettek ilyen templomokat, szintén hatalmi szimbólumként. Ilyen körtemplomot láthatunk például Nagytótlakon, Kallósdon, Bényen és Palkonyán.

A családi mauzóleumok

A mauzóleum definíciószerűen önmagában álló épületet jelent, mely az elhunyt személy testének és emlékezetének őrzésére emeltetett. Ezek építését nem elsősorban a vallási kultusz motiválta, hanem a temetkezés méltóságának megadása. A hétköznapi épületekkel ellentétben jószerivel az örökkévalóság számára emeltették ezeket az építményeket. Ez az oka annak, hogy a világ különböző pontjain álló mauzóleumok között érdekes kivitelezési egyezéseket fedezhetünk föl. Az Esterházyak mauzóleumának is minden bizonnyal volt ilyesfajta motivációja a kivitel megválasztásakor. Az újkorban és elsősorban a felső tízezer körében vált újra népszerűvé a mauzóleum műfaja, így a 19. század Magyarországán is a főúri birtokok elengedhetetlen része lett a családi sírbolt. A családi kriptákat megtizedelték a második világháború utáni évek, de ma is számos vidéki birtokon állnak ezek a többnyire klasszicizáló épületek. A század végére a temetőkben is emelkedni kezdtek a monumentális síremlékek: közpénzen és adakozásból épült például Kossuth Lajos vagy Deák Ferenc szobrokkal, faragásokkal ékes síremléke a Kerepesi temetőben. Itt található még a Schickedanz Albert által tervezett Batthyány-mauzóleum is.