A fertődi Esterházy-kastély

A kastélyegyüttes kiépítése és fénykora gróf Esterházy „Fényes” Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től, 1790-ben bekövetkezett haláláig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját, ahol mindennaposak voltak a fényűző ünnepélyek.

A kastélyegyüttes a 17. századi kisebb főúri rezidencia épületeinek felhasználásával épült 1720-ban. Mai formáját az 1762–84 között épült barokk, rokokó és copf stílusú részekkel nyerte el. A kastélypark és környezete a barokk kertművészet legékesebb magyarországi példája, egyszersmind a barokk tájépítészet európai léptékben mérve is nagyszabású, példaértékű megjelenése.

Miklós herceg a 18. század barokk–rokokó pompájának minden eszközét felhasználva operaházat, bábszínházat építtetett fertődi kastélyában. Ehhez német színtársulatokat, olasz és francia balett-táncosokat alkalmazott. Híres zenekarának karmestere Joseph Haydn, a kiváló osztrák zeneszerző volt, a család házi zeneszerzője és karmestereként.

Esterházy Miklós herceg mint a Magyar Királyi Nemesi Testőrség parancsnoka – Mária Terézia királynő rendelete alapján – 120 fős kiképző intézményt működtetett Fertődön. Az oktatómunkát segítette a kastély gazdag könyvtára, képtára és metszetei. Egyedülálló Fertőd-Eszterháza elhelyezkedése is: Kelet és Nyugat határán. Maga a főépület a francia kastélyépítészet legkeletebben fekvő képviselője, a Fertő-tó viszont – amelynek mocsarai között az eredeti vadászkastélyt felépítették – egész Eurázsia legnyugatibb sztyeppei tava.

További információk

Schönnbrunn, Versailles, Fertőd

A versailles-i kastély 1682-től az 1789-es francia forradalomig a francia királyok lakhelye volt. A Napkirály, XIV. Lajos rezidenciája, az európai kastélyépítészet csúcspontja és az abszolút hatalom szimbóluma. Az uralkodó nevéhez kötik a szimbolikus mondatot: „Az állam én vagyok.” A kastély nemesi és kiszolgálói létszáma időnként elérhette a tízezret is. A schönbrunni kastély szintén barokk stílusú császári rezidencia Bécs egyik kerületében, Ausztria egyik legismertebb műemléke és turisztikai látványossága. Az Osztrák-Magyar Monarchia császári kastélyát, az osztrák Versailles-ként is emlegetik. Mária Terézia uralkodásának kezdetén, 1740-ben Schönbrunn az udvari élet központjává vált. 1744–1765 között Nikolaus Pacassival rokokó stílusban bővíttette és alakíttatta pompás kastéllyá az épületegyüttest. A fertődi Esterházy-kastély a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja.

Az Esterházyak és az Eszterházy hercegek (grófi és hercegi ág)

A galánthai Esterházyak ősi birtoka a Csallóköz volt. Eredetüket a Salamon nemzetségből származtatják. A Salamon-nemzetség ősi javait 1238-ban osztotta fel egymás között a két fiú, Péter, aki az Esterházy családot és Illés, aki az Illésházy családot alapította. Az Esterházy-család felemelkedésének kezdete a 16. századra tevődik. Az 1625-ös soproni országgyűlésen Esterházy Miklóst az ország nádorává választották. I. Pál 1687-ben – Lipót császár kegyelméből – hercegi címet kap, miután a török benyomulás elől a Szent Koronát Passauban biztonságba helyezve részt vett Bécs felszabadításában és Buda visszavételében. Pál Antal – a sorban a negyedik herceg – kezdte meg a kismartoni vízivár barokk átépítését. Ugyanő az 1740-es pozsonyi országgyűlésen a magyar főnemesek segítségét ígéri a fiatal Mária Terézia királynő számára a porosz király ellen. Nápolyi nagykövet, majd újabb porosz hadjárat után tábornagyként tér vissza Kismartonba, ahol Joseph Haydnt nevezi ki másodkarmesternek. A család legendás alakja I. „Fényes" Miklós herceg, Eszterháza megépítője. 1778-79-ben 1200 saját katonájával tábornagyként háborúskodik II. József császár mellett Bajorországban, ezért a császár a hercegi rangot a család minden tagjára kiterjeszti. Unokája, II. Miklós herceg túl szerette volna lépni nagyapja pompáját és a kismartoni kastélyt empire stílusban átépíttette, világhírű képgyűjteményt vásárolt össze, amely ma a Szépművészeti Múzeumban látható. Bajorországban megvette az edelstetteni kastélyt és birtokot, ezáltal német-római birodalmi hercegi címet nyert. A legendáriumok szerint 1809-ben állítólag Napóleon császár felajánlja neki a magyar koronát, amit visszautasít. 1814–15-ben a Bécsi Kongresszuson az egész európai diplomáciai testületet pompásan megvendégelte. Halálakor olyan magas adósságai voltak, hogy birtokai zálog alá kerültek. Unokája, III. Miklós arra kényszerült, hogy a család műkincseinek egy részét eladja a magyar államnak. A zálog utolsó részletét IV. Esterházy Miklósnak – az utolsó előtti hercegnek – csak 1898-ban sikerült megfizetnie. A második világháború után az állam kárpótlás nélkül kisajátította az összes magyarországi Esterházy-birtokot. A grófi ág leszármazottja többek közt Esterházy Péter, korunk egyik legnevesebb írója, Esterházy Márton, a nyolcvanas évek válogatott labdarúgója és Esterházy György, az Osztrák-Magyar Baráti Társaság elnöke, mindhárman testvérek.

Joseph Haydn Magyarországon

Haydn és Eszterháza neve elválaszthatatlanul egybeforrt a zenetörténet lapjain. Az osztrák zeneszerző aktív korszakának mintegy a felében, 1766–90 között lakott itt, és az év legnagyobb részét itt is töltötte. Amit a klasszikus stílusú szimfónia és vonósnégyes jelent, az itt, a világ zajától messze, Haydn mester munkássága révén jött létre. Mindez Eszterházát egy történelmi pillanatra az európai kultúra egyik centrumává varázsolta. A fertődi kastély néhány évtizedig – Párizshoz, Velencéhez, Bécshez hasonlóan – olyan központ volt, ahonnan a zene fejlődését emberöltőkön át befolyásoló, forradalmasító impulzusok sugároztak ki Európára. Vonósnégyes-œuvre-jének több mint a felét, továbbá félszáznál is több szimfóniáját – egészen az Oxfordi szimfóniáig – itt, a ma is álló Muzsika-házban komponálta Haydn. Ezek a művek – köztük a méltán népszerű Búcsú-szimfónia – az itteni kastély pompás zenetermében hangzottak fel először. A zseniális művész és a főúri udvar közötti kapcsolat egyedülálló a zenetörténetben: nincs még egy Haydnhoz fogható jelentőségű zeneszerző, aki ilyen hosszú időn át élt és alkotott volna egyetlen kastélyban.

Esterházy-kastélyok Magyarországon

Kevés magyar főnemesi család akad, melynek története és tagjainak élete oly hűen kísérte végig a Habsburgok sorsát, mint az Esterházyaké. Családjuk a 20. század kezdetéig a Magyar Királyság legbefolyásosabb főrendi dinasztiáinak egyikeként kiterjedt birtokokkal rendelkezett, ügyes diplomáciával egyesítette a magyar Szent Koronához való hűséget a Habsburg-ház iránti lojalitással. Ez is hozzájárult ahhoz, a legmagasabb hivatalokat viselhették. A csákvári Esterházy-kastély Fellner Jakab tervei szerint épült. Esterházy János kezdte építtetni 1760-ban, s 1765-re készült el az udvarház. A kastély építését 1778-ban kezdték el a fertődi mintájára, eredetileg barokk-rokokó stílusban. Később Göttz Anton tervei szerint átalakították. A Tatai vár lebontásával is megbízta Esterházy Fellnert, de a terv megvalósítása pénzhiány miatt elmaradt. A kastély végül 1776-ban nyerte el mai formáját. Devecser kisvárosában is található Esterházy-kastély, mely 1626-ban került az Esterházy-család tulajdonába. A késő gótikus eredetű, de reneszánsz hatásokat is mutató épületet késő barokk stílusban, a 19. században Voyta Adolf tervei szerint eklektikus stílusban építették át. A szigligeti kastélyt 1780 körül 15. századi alapokra építették, mostani – klasszicista stílusú – formáját 1815-ben nyerte el. Később Esterházy Pál tulajdonába került, aki ismét átépíttette. A rendszerváltás óta a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonában áll.