A diósgyőri vár

A Bükk hegység lábánál, gyönyörű természeti környezetben található a Diósgyőri vár, melyet rangos hely illet meg Magyarország műemlékei között. A vár magasba törő romjai a Szinva-patak völgyéből felmagasodó szikladombon emelkednek. A vár a 12. századtól kezdődően királyi tulajdonban állt, királyi székhelyként – Buda, Visegrád és Zólyom mellett – és jegyajándékként is szolgált a leendő királynék számára. Nagy Lajos király 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá épített ki. Különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos 1370-ben a lengyel királyi trónt is elfoglalta.
Sokszorosan tagolt védelmi gyűrűk vették körül a tulajdonképpeni várat, amely négyszögletes udvar köré épült, négy sarkán egy-egy csúcsos tetejű torony magasodott. A földszinti helyiségek gazdasági, tárolási célokat szolgáltak, az emeleten a lakosztályok voltak, valamint a 13×25 méter területű lovagterem, mely három oszloppal alátámasztott, kéthajós csarnok volt. Ennek építését már Nagy Lajos lánya, Mária uralkodása alatt fejezték be, aki akkor a vár birtokosa volt.

A kettős tornyokkal erősített, szabálytalan alakzatot követő külső várfal a római castrumokra emlékeztet. A várat négy méter mély várárok vette körül, vizét meleg vizű források táplálták. Északi tájolású bejáratához kőpilléres fahíd vezetett. A vár egyetlen ismert építőmestere Ambrus mester.

További információk

Diósgyőr, a királynék vára

Anjou Nagy Lajos halálával megszűnt a lengyel–magyar perszonálunió, Diósgyőr pedig jelentősen veszített geopolitikai szerepéből, mivel a Lajost követő uralkodók számára nem bírt különösebb jelentőséggel a Lengyelországhoz való közelség. A vár ettől kezdve a királynék javadalma, többek jegyajándéka volt. Első úrnője I. Lajos édesanyja, Lokietek Erzsébet volt, őt unokája, Mária királynő követte a tulajdonosok sorában. Mária volt az első nő, aki a magyar Szent Koronát viselhette. Mária férje, Zsigmond rendszeresen megfordult a várban, számos oklevelét ide keltezte a német-római császár. A várat és a hozzá tartozó uradalmat első ízben hivatalosan Luxemburgi Zsigmond magyar király adományozta feleségének, udvartartása költségeinek fedezésére. Ettől kezdve ez hagyományt teremtett. Így lett a vár tulajdonosa a király lánya, Erzsébet, Hunyadi Mátyás két felesége (Podjebrát Katalin és Aragóniai Beatrix), II. Ulászló felesége, Jagelló Anna. Az utolsó itt élő királyné Habsburg Mária, II. Lajos felesége volt, aki 1546-ban írásban lemondott az erdélyi vajda által addigra már elfoglalt várról.

Diósgyőr és Miskolc viszonya

A Bükk árnyékában, Európa szívében húzódik meg az öreg kontinens egyik legrégebben lakott területe, amely már a paleolit korban is lakott volt a régészeti leletek tanúsága szerint. A különböző tájegységek és jelentős középkori kereskedőutak találkozásánál épült város már a középkorban kereskedőváros volt Diósgyőr, amely Nagy Lajostól kapott városi rangot 1365-ben, a vár felújítása után. Lajos a miskolci uradalmat a várhoz kapcsolta. A törökvilág elmúltával a hadászati szerepét elveszítő város ipara is fejlődésnek indult. 1945-ig Diósgyőrt mint Miskolccal egybeépített települést említik, ekkor azonban Diósgyőrt Miskolc városához csatolták Hejőcsabával egyetemben, majd 1950-ben Görömböly, Szirma és Hámor is Miskolc része lett. Így alakult ki Nagy-Miskolc, mely állapot a mai napig fennáll. A két településrészt először a köztük felépülő gyár kötötte össze, majd a két település egyre inkább összeolvadt, napjainkban már csak egy tábla őrzi a dicsű történelmű Diósgyőr határát, neve pedig leginkább futballcsapata miatt közismert.