A Festetics kastély

A Festetics (Festetich) család nagy valószínűséggel a horvátországi Turopoljéből, Túrmezőről származik. Nemesi címet a 17. század elején kaptak II. Mátyástól (1608-1619). Festetics Pál, azonos nevű fia 1712-ben vásárolta meg részbirtokosaitól Keszthely városát.

Apa és fia a törököket (1683-99) sikeresen kiűző hadjárat során gazdagodott meg. Az ifjabb Pál ennek köszönhetően jelentős méretű földbirtokokra tett szert. Miután feleségül vette a keszthelyi kapitány, Sárkány István özvegyét, megkezdte a város és uradalmának felvásárlását. 1712-ben vette meg a gersei Pethő-családtól keszthelyi uradalmukat. Bár 1719-ben a birtokot elcserélte, fia Kristóf 1738-39-ben véglegesen visszaszerezte azt. Festetics Kristóf lett a család nagy vagyonszerzője.

Ő kezdte meg 1745-ben az ősi nemesi kúria helyén a kastély építését. Megjegyzendő, hogy a korabeli tervrajz nem maradt fent. Az első kastély 1755-ből fennmaradt alaprajza a 18. századi magyarországi barokk kastélyok stílusát követte.
Azután az utódok mind folytatták az építkezést.

A család harmadik Pálja, Mária Terézia királynő bizalmasai közé tartozott, akitől grófi rangot nyert. Egy ideig még az udvari kamara elnökeként is szolgált, ebből kifolyólag megengedhette magának, hogy a kastély két oldalszárnyához újabb két kihajló szárnyat emeltessen. A 69-70-es átalakítás során épült meg az üvegház mellett az orangerie, a narancsos kert, amiben joggal érezhetünk némi francia hatást – ha már a kastély eleve versailles-i mintára készült.

A kert területe lényegesen megnövekedett, mögötte hatalmas gyümölcsöst telepítettek és bővítették a fácánoskertet is. A kastély és kertje nagyvilági színezetet öltött. Pál, a bécsi udvar népszerű embere, magával hozta Keszthelyre a Bécsben divatos francia szellemet. A nemesi család egykori kényelmes lakhelye, immár új formájában az építtető megnövekedett társadalmi rangját hivatott kifejezni. A szobák száma megsokszorozódott, különböző színű szalonok sora várta a prominens vendégeket. Pál új bútorokat hozatott Bécsből és Pozsonyból, és külön könyvtár, képtár és fegyvergyűjtemény kapott helyett a kastély falai között. Munkássága anyagi szempontból nagy terhet rótt utódaira, halálakor másfél millió forintos adósságállományt hagyott maga után.

További információk

György gróf tevékenysége

A ráhagyott adósság és birtok elhanyagoltsága ellenére, a keszthelyi uradalom és a kastély újjászületése, a Festetics-család méltán leghíresebb tagja, György életében következett be. Tevékenységének rengeteget köszönhet Keszthely művelődéstörténete. 1792-ben Nagyváthy Jánost nevezte ki jószágkormányzójának, és együtt rövid idő alatt megteremtették az anyagi feltételeket az építkezésekhez és kultúra támogatásához. Festetics György egyben a család következő azon tagja, aki jelentős változásokat eszközölt a kastélyban. 1792-ben kezdődött meg az átalakítás, és hatévnyi munka után elkészült a kastély ma is látható déli része a kétemeletes könyvtári szárnnyal. A gróf azonban a munkálatok befejezése után sem tudott nyugodni és a lendületesen folytatott átépítés révén immár copf-stílusban képzett átmenetet az épület a későbarokk és a 19. század végi klasszicizmus között. A 19. század végére a kastély parkja 72 holdra növekedett. A pompás kastélyban központi fűtés, vízvezeték, csatornázás, gázvilágítás és házi telefon biztosította lakóinak és vendégeinek kényelmét. A levéltári adatok szerint az egész kastélyban százegy berendezett helyiség volt. A kastély a hercegi rezidencia minden követelményének megfelelt, a bővítés nyomán az ország egyik legnagyobb kastélyát tudhatta magáénak a Festetics-család.

Illatok és zamatok

Az uradalomhoz tartozó egyetemen, a Georgikonban neveltek és oltottak gyümölcsfákat, de külföldről is vásároltak csemetéket. Egy 1817-es kimutatás szerint 160 alma-, 75 körte-, 240 szilva-, 22 cseresznye-, 14 meggy-, 21 dió- és 27 lapsonyafa volt a gyümölcsösben. Természetesen a gyümölcsös is gyarapodott évről-évre. A termés nagy részét piacon adták el vagy törkölyként a többnyire zsidó kocsmárosoknak pálinkakészítéshez. A Georgikon szőlészete Közép-Európa első jelentősebb fajtagyűjteményével rendelkezett. 1802-ben a cserszegi telepen 20 fajtát gondoztak. Nyilvántartották a fajták érési idejét, termékenységét, boraik tulajdonságait (íz, szín, illat), valamint fagyérzékenységüket. A szőlészet mellett természetesen pincével és présházzal is rendelkezett az intézmény. 1808-ban 327 akó, 1819-ben 196 akó bort tároltak a pincében. A borokat palackozták is, megkülönböztetve a champagne-i, fehér és vörös malaga, a különböző aszúféléket és ürmösöket. A Georgikonban tanították a likőrök és ürmösök készítését is. Illatosításhoz például málnában megszárított szőlővirágot, rózsaszirmot, száraz narancshéjat, zsályát, bodzavirágot használtak. A kurrens nyugat-európai szőlészeti szakirodalom tananyagnak számított az iskolában.

A Helikon Kör

A Georgikon évzáró vizsgáit 1814-től házi ünnepségekké fejlesztették. Néhány évvel később a Georgikon ünnepségei országos hírű irodalmi találkozóvá bővültek. Ebből nőtt ki a Helikon Kör, és a tiszteletükre szervezett Helikon-ünnepségek sorozata. Az irodalom és a költészet támogatására Péteri Takács József hívta fel a gróf figyelmét. Takács, Festetics György fiának, Lászlónak a nevelője volt. A kiemelkedően művelt nevelő jó kapcsolatokat ápolt Batsányi Jánossal és Kisfaludy Sándorral. Hatására a gróf évi ezer forintot ajánlott fel egy kötet kiadására, melybe pályázat útján kerülhettek be a magyar írók legjavának művei. A felhívás óriási érdeklődést váltott ki, 102 írás érkezett a pályázatra. A megjelent gyűjtemény a Magyar Minerva címet kapta. György gróf felkarolta a rossz anyagi körülmények között tengődő Csokonai Vitéz Mihályt, akit több kötetének megjelenésében is támogatta. Csokonainál is jobb kapcsolatot ápolt a gróf Berzsenyi Dániellel. Kapcsolatukat kölcsönös tisztelet és nagyrabecsülés jellemezte. Berzsenyi Kazinczyhoz írott leveleiből kiderül, hogy a gróf gyakorta halmozta el a legkülönbözőbb ajándékokkal, facsemetéktől kezdve a szarvasmarhákig.