A borsi Rákóczi-várkastély

Sátoraljaújhely-nél átlépve Szlovákiába, a határ utáni első kereszteződésnél jobbra kell fordulni, onnan már egyenes út vezet Borsába, amit magyarul Borsinak nevezünk. A várkastély történelmi fényét az adja, hogy itt született II. Rákóczi Ferenc. Sajnos a mai állapot nem tükrözi, hogy a magyar történelem egyik legjelesebb alakja itt látta meg a napvilágot.  Számos forrás támasztja alá, hogy a tatárjárás után Borsi községben vár épült, ugyanakkor az eddigi régészeti feltárások ezt az állítást egyelőre nem igazolták, mert csak a 16. századbeli falak egy részét sikerült feltárni, a lerombolt szárnyak helyén. A Rákóczi-várkastélyt 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány építette. A Rákóczi birtokok közé I. Rákóczi György és Lórántffy Zsuzsanna házassága révén került. A Rákócziak Borsiban elsősorban Munkács felé vezető útjukon szálltak meg, erről a kevés fellelhető forrás árulkodik. 1676-ban Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre vezető útja közben szállt meg itt, és tulajdonképpen a véletlennek köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc március 27-én itt született meg.

Egy 1631-ben kelt helyiségleltár (inventárium) szerint az épületet ekkorra kibővítették a ma is látható északnyugati bástyával és az északi, női termeket magába foglaló palotaszárnnyal. 1638-ra az épületet tovább bővítették, megépült a nyugati szárny déli szakasza, egy déli palotaszárny, benne vendégek számára fenntartott szobákkal és feltehetően a ma romjaiban látható déli sarokbástya. Az épülettől délre, a Bodrog felé reneszánsz kert terült el, északnyugat felé egy négyköves malom a Ronyva duzzasztott tavával, a töltés előtt kis filagória. A kastély mennyezetei „aranyos gombosak”, míves kiképzésűek.

A bővítést feltehetően Lórántffy Zsuzsanna végeztette el, ez abból is valószínűsíthető, hogy elsősorban a déli, női szárny kiépítésére koncentrálódtak a feladatok. 1644-ben Esterházy nádor I. Rákóczi György ellen vonuló serege elfoglalta a várkastélyt és feldúlta, ezt követően soha többé nem épült föl régi pompájában. A helyenként romos állapotú várkastély felújítása jelenleg is zajlik.

A kastély szabadon látogatható, ha a nagykapu be is van zárva, a hátsó udvar felől megközelíthető. A mai állapotokat jól tükrözi, hogy 2013 tavaszán ismeretlenek ellopták Rákóczi szobrát. A nagyméretű Rákóczi-mellszobor 1969 óta állt a borsi várkastély előtt. A szobrot Mayer Ede készítette Mányoki Ádám festménye alapján 1907-ben, Rákóczi hamvainak Rodostóból való hazahozatala alkalmával.

További információk

Borsi

Sátoraljaújhelytől 3 kilométerre, a szlovák-magyar határ mellett fekszik, a Zempléni-hegység déli lábánál. Neve a régi magyar Bors személynévből ered. (A bors ótörök szó, jelentése: erős.) A mai község területén már az újkőkorban is éltek emberek. A 8. századból is találtak itt temetkezéseket, melyeket szlovák kutatók korai szláv síroknak tartanak. 1221-ben Borsy néven említi először egy fennmaradt oklevél. 1284-ben "Borsi", 1390-ben "Borsy" alakban szerepel a forrásokban. Sárospatak várának uradalmához tartozott. 1284-ben a sátoraljaújhelyi uradalom része. A Perényiek, majd a Pálóczyak birtoka is többek között. 1615-ben pedig a Lorántffy családé és ezúton a Rákócziaké. Lakói mezőgazdasággal és bognármesterséggel foglalkoztak. A falu református temploma a 13. században épült román stílusban, a 16. és a 20. században átépítették. Nyílván itt keresztelték meg a fejedelmet. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 között újra Magyarországé volt. A második világháború után a falu magyar lakosságának egy részét áttelepítették Magyarországra, helyükre szlovákok települtek.