Posted by on

[DE] Az egri vár története

[DE] A vár építésének pontos időpontjáról nem állnak rendelkezésre adatok. A kutatók a fennmaradt források alapján a XIII.század második felére teszik. Annyi bizonyos, hogy akkor még püspöki lovagvárként funkcionált, nevét pedig „Szent János” vagy „Szent János evangelista váraként” említik az oklevelek, utalva ezzel az egri egyházmegye védőszentjére. Körülbelül a XIV.század második XV.század első felében jelentős fejlődésen ment át a komplexum. A tőle keletre lévő doboldalon emelték fel a „huszárvárat”, amiben a lovasság szállásai, istállók s néhány gazdasági épület volt megtalálható. Kialakításában nem csupán a bővítés szükségessége, de fontos katonai védelmi szempontok is közrejátszottak. Ugyanis a jóval a vár fölé emelkedő almagyari dombvonulatról be lehetett lőni a várba. A komplexumot a XV.században annyira megerősítették, hogy 1442-ben, amikor a huszita sereg Egerre tört, a várost ugyan feldúlta, a vár ostromához mégsem vállalkozott. 1475-ben megépült a gótikus püspöki palota, és csúcsíves székesegyház, melyek a későbbiekben fontos szerephez fognak jutni a török ellenes harcokban. A mohácsi csata után a vár folyamatosan gazdát cserélt. Varkoch Tamás idején  lett végvár az egykori lovagvárból, parancsnoklása alatt alakult ki az egri végvári katonaság. 1544-ben Dobó István megbízást kapott, hogy a Felvidéken mindenhol hajtsa be a tizedet a vár megerősítéséhez. A török veszély egyre fenyegetőbbé vált.  Még ebben az évben Ferdinánd Bécsből német és olasz mesterembereket küldött a „Felvidék kulcsának” megerősítésére.

Németh Gyula: Az 1552. évi török hadjárat és Eger ostroma

http://tortenelemklub.com/magyar-toertenelem/toeroek-idk-1526-1699/612-az-1552-evi-toeroek-hadjarat-es-eger-ostroma Curtis McElhinney Jersey