Archives

Posted by on

[DE] Az aradi városháza építésének története (az áttervezés története)

[DE] A 19. század második felére Arad város lakosságának gyarapodásával kicsinek bizonyult az 1769-70-ben felépített közös városháza. Azért volt közös a „Torony”-nak is nevezett intézmény, mert korábban külön székháza volt a „német” és külön a „szerb” városnak. Atzél Péter polgármestersége idején a városi tanács megszavazta egy kölcsön felvételét a színház és a városháza új épületére. A városháza tervezésére meghirdetett pályázatot Lechner Ödön budapesti építész terve nyerte el. A látványos terv kivitelezésének befejezését 1876 novemberére tervezték, de a színház felemésztette a költségek nagyobb részét. Ezért a városi tanács megbízta Pekár Ferenc helyi műépítészt az eredeti terv módosításával. Pekár lemondott a második emeletről (az csak a torony alatti részen készült el), a többlépcsős impozáns főbejáratról, és nem zárta be a park felöli épületszárnyat. Ennek ellenére, az építkezés elhúzódott, így nyilvánvalóvá vált, hogy az átadás határidejét nem tudják tartani, végül 1877-ben elkészült az épület tanácsterme, ekkor adta át Salacz Gyula polgármester.

http://hetiujszo.hhrf.org/?p=5278 Jason Chimera Jersey

Posted by on

[DE] A minaret funkciója

[DE] A minaret a muszlim mecsethez vagy dzsámihoz épített vagy illesztett, esetleg különálló, nyúlánk, felfelé elkeskenyedő torony. Formája és felülete lehet hengeres, négyszögletes vagy sokszögletű, esetleg bordás. A minaret lehet egy-, két-, vagy háromerkélyes. Az erkélyről (erkélyéből) a müezzin naponta ötször – meghatározott időpontokban – imára szólítja fel a hívőket. Az imahelyek építészeti rangját a minaretek száma határozta meg. Legtöbb minarettel az isztambuli Kék mecset bír, pontosan hattal. A szultáni dzsámik általában négy minarettel épültek, a rangosabb személyek pedig kettőt-kettőt építtettek. Magyarországon ilyenről nem tudunk, nálunk csupán egy-minaretes dzsámik épültek. Az imaházak nívójáról vall, vallana személyzetük létszáma is. Jegyzékek sajnos csupán az állami intézmények esetében állnak rendelkezésünkre, de ezek egy része is töredékes: a dzsámik alkalmazottait többféle forrásból fizették. A legnagyobb imaházakban, például a fehérvári Nagy dzsámiban 15-16 ember is dolgozott, a legkisebben mindössze kettő: a közösség elöljárója, az imám, és a müezzin.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Minaret

http://terebess.hu/keletkultinfo/muemlek.html

Sudár Balázs: Kulturális létesítmények a török hódoltságban DaeSean Hamilton Authentic Jersey

Posted by on

[DE] Szpáhi birtok

[DE] A török birtokrendszer lényege szerint a meghódított föld – a rajta élőkkel a (rájákkal) együtt- a szultáné. Ebből a földterületből kaptak birtokot a tisztviselők és a hűbéres lovas katonák, a szpáhik, ez volt a szpáhi birtok. A kapott birtok azonban nem volt örökölhető, a jutalmazott a föld tulajdonjogát nem szerezhette meg, nem adhatta el, zálogba nem ajándékozhatta, a földet a szultán bármikor visszavehette. Ez a módszer rablógazdálkodáshoz vezetett. A török földesurak ugyanis gyakran cserélődtek, ezért mindegyikük igyekezett minél többet kisajtolni az adózó népből. Kedvezőbb helyzetben csak az állandó kincstári (szultáni) kezelésben maradt, úgynevezett khász birtokon élők voltak. Az itt élők szabott összeggel adóztak, és egyéb tekintetben is védettebb helyzetben voltak. A meghódított föld 4/5-e volt szpáhi birtok, az 1/5-e volt khász birtokok.

http://lexikon.katolikus.hu/S/szpáhi birtok.html Denver Broncos Womens Jersey

Posted by on

[DE] Török épületek Magyarországon

[DE] A török hódoltság alatt létrehozott építmények között a legjelentősebbek a mohamedán vallás hívői számára létrehozott imaházak, a dzsámik voltak. Ezek egyik típusára, a kívül nyolcszögű, belül kör alakú, kupolával fedett típusra a legszebb példa a pécsi Gázi Kászim pasa dzsámija. A dzsámik másik típusa téglalap alapú, sátortetővel fedett, ilyen a szigetvári Szulejmán-dzsámi. A dzsámik építészeti rangját a melléjük épített minaretek száma jelezte, az isztambuli Kék mecsethez például 6 minaret tartozik. Hazánkban az imahelyek egy minarettel épültek, ezekből a rekonstrukcióknak köszönhetően eredeti formájában összesen három – a pécsi, az egri és az érdi- látható ma. Szintén vallási épülettípus a hazánkban mindössze két helyen (Pécsett és Budapesten) fennmaradt türbe, a kupolás, nyolcszögletű sírkápolna, amelyet magas rangú vezetők, illetve a szultán sírja fölé emeltek. A világi rendeltetésű építmények közül Magyarországon a legjelentősebbek a fürdők voltak. Ezek egy része természetes forrásokra épült termálfürdő, másik része gőzfürdő volt. A legszorgalmasabb fürdőépíttető Szokollu Musztafa volt, akinek nevéhez tizenhat ilyen létesítmény fűződik, például a budapesti Rudas és a Császár fürdő is. A magyarországi török hódoltság kezdetével tehát a települések sziluettje gyorsan megváltozott, de amilyen gyorsan lezajlott ez a változás, olyan gyorsan alakult vissza a városok képe a főváros, Buda 1868. évi visszafoglalása után.

http://www.rodosto.hu/hu/magyar.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Török-iszlám_építészet_Magyarországon Chris Hogan Jersey

Posted by on

[DE] Török berendezkedés, hódoltság Magyarországon

[DE] Az 1520-as évek elején az oszmánok nagy lendülettel támadtak a déli magyar végvárrendszerre, és azt sikeresen át is törték. Ezt követte az ország belseje ellen intézett támadás 1526-ban, amely a mohácsi vereséghez és azt követően az egységes Magyar Királyság felbomlásához vezetett. Ekkor még kivonultak a török csapatok Budáról, és Bécs sikertelen 1529-es ostroma után sem maradt megszálló erő az ország középső részén. A kirobbanó magyar belháborúnak véget vetve 1541-ben az Oszmán Birodalom elfoglalta Budát. Ezzel a Magyar Királyság három részre szakadt. A hódoltság igazgatására létrejött a vilájetek. A következő negyed században a törökök elfoglalták az ország területének 40%-át, amit aztán kisebb-nagyobb hódításokkal tovább bővítettek. Kiterjesztették hatalmukat a Délvidék mellett az Alföld nagy részére és a Dunántúl déli és keleti részére. A tizenöt éves háború nagy pusztítást hozott a hódoltság területén és a határvidéken élők számára, azonban igazi döntést egyik fél sem tudott kiharcolni. A 17. században az Oszmán Birodalom fejlődése elmaradt a nyugat-európai államok mögött, és a belső nehézségek a magyarországi területeket sem kerülték el. Az adóterhek egyre növekedtek, ugyanakkor az osztrák Habsburgok ereje egyre nőtt. Az 1683-as Bécs előtti vereség után a Szent Szövetség igen gyorsan kiűzte a törököket a Hódoltság túlnyomó részéről. Az 1699-es karlócai béke után már csak a Temesköz maradt török kézen. A hódoltság területén megpróbálták a nagyobb városokat törökösre formálni, a templomok többségét átalakították mecseteknek és dzsámiknak, magukkal hozták a keleti fürdőkultúrát is. A városok keresztény negyedeiben viszonylag érintetlenül fennmaradt az önkormányzat intézménye, helyi ügyeiket választott tisztségviselőik intézték.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Török_hódoltság Terrance Mitchell Authentic Jersey

Posted by on

[DE] Az egri vár és a város pincerendszere

[DE] A török megszállás után, az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akart a várban lakni. A püspökség a polgári városban vásárolt két építési telket és a palota építéséhez szükséges tufa követ az újonnan épülő palota mögötti dombból termelték ki. Ezáltal egyrészt megépült a palota, másrészt kialakult az a hatalmas pincerendszer, ahol a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok tizedét, az egyházi adót tárolták. Ez jó esztendőkben évente 11 – 12 millió bort jelentett. A pincerendszer a Hatvani kaputól a Rác kapuig, közel 4 kilométer hosszan nyúlt el város alatt. A pince legszebb része az oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret.
Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, állagában megroggyant, életveszélyes lett. A 70-es évek végén vasbeton szerkezettel megerősítették, a menthetetlen és nagyon veszélyes szakaszokat betonnal betömedékelték. Hibát követtek el azonban, hogy nedvesség ellen nem szigetelték az alagutakat, ezáltal mind a mai napig a  betonon átszivárog a talajvíz. De így a tufából kimosott mészkőből csodálatos cseppkőszerű mészképződmények alakultak ki a falakon. A pincét a 7 legismertebb magyar “építészeti csoda” közé választották.

http://www.varosavarosalatt.hu/aboutus.php?id=1 Eli Manning Authentic Jersey

Posted by on

[DE] Az egri vár története

[DE] A vár építésének pontos időpontjáról nem állnak rendelkezésre adatok. A kutatók a fennmaradt források alapján a XIII.század második felére teszik. Annyi bizonyos, hogy akkor még püspöki lovagvárként funkcionált, nevét pedig „Szent János” vagy „Szent János evangelista váraként” említik az oklevelek, utalva ezzel az egri egyházmegye védőszentjére. Körülbelül a XIV.század második XV.század első felében jelentős fejlődésen ment át a komplexum. A tőle keletre lévő doboldalon emelték fel a „huszárvárat”, amiben a lovasság szállásai, istállók s néhány gazdasági épület volt megtalálható. Kialakításában nem csupán a bővítés szükségessége, de fontos katonai védelmi szempontok is közrejátszottak. Ugyanis a jóval a vár fölé emelkedő almagyari dombvonulatról be lehetett lőni a várba. A komplexumot a XV.században annyira megerősítették, hogy 1442-ben, amikor a huszita sereg Egerre tört, a várost ugyan feldúlta, a vár ostromához mégsem vállalkozott. 1475-ben megépült a gótikus püspöki palota, és csúcsíves székesegyház, melyek a későbbiekben fontos szerephez fognak jutni a török ellenes harcokban. A mohácsi csata után a vár folyamatosan gazdát cserélt. Varkoch Tamás idején  lett végvár az egykori lovagvárból, parancsnoklása alatt alakult ki az egri végvári katonaság. 1544-ben Dobó István megbízást kapott, hogy a Felvidéken mindenhol hajtsa be a tizedet a vár megerősítéséhez. A török veszély egyre fenyegetőbbé vált.  Még ebben az évben Ferdinánd Bécsből német és olasz mesterembereket küldött a „Felvidék kulcsának” megerősítésére.

Németh Gyula: Az 1552. évi török hadjárat és Eger ostroma

http://tortenelemklub.com/magyar-toertenelem/toeroek-idk-1526-1699/612-az-1552-evi-toeroek-hadjarat-es-eger-ostroma Curtis McElhinney Jersey

Posted by on

[DE] Buda

[DE] Buda egyidős a honfoglalással, ám csak IV. Béla király uralkodása idején, a tatárjárást követően indult fejlődésnek és vált fontossá. Mivel IV. Béla felismerte, hogy a tatárok a hegyre épült erődítményeket nem tudták elfoglalni, országszerte várakat építtetett – így épült meg 1241 után Buda várának első épülete. Uralkodása alatt többek között németek, zsidók, olaszok és franciák találtak otthont a budai Várnegyedben, akik magukkal hozták kultúrájukat is, ami nyilvánvalóan befolyásolta a város művészetének és kézművességének fejlődését. Az udvar az Anjouk idején, 1347-ben költözött Budára, ekkor kezdték meg a vár palotává bővítését gótikus stílusban – és ekkor vált Buda az ország székhelyévé. Mátyás király uralkodása alatt a budai Várkastélyt reneszánsz stílusban építették át és Európa egyik leggyönyörűbb rezidenciájaként tartották számon. Buda – mint a muzulmánok közép-kelet-európai székhelye – a török hódoltság idején is megtartotta vezető városi szerepét Magyarországon; templomait ebben az időben mecsetté építették át. 1686-ban, csaknem másfél évszázados török uralom után szabadult fel a város, ám a három hónapig tartó ostrom jelentős károkat okozott várban és városban egyaránt. Az újjáépítés a középkori romok felhasználásával már a barokk jegyében indult meg. Mai arculatát a Budavári királyi Palota és a Várnegyed végül Buda, Óbuda és Pest 1873-ban történt egyesítése után, a millenniumi építkezések során nyerte el. A II. világháború alatt ugyan a Várhegy súlyos károkat szenvedett, a romok eltakarítása, a régészeti feltárás, valamint a középkori és későbbi maradványok helyreállítása azonban hamarosan megkezdődött.

http://www.vilagorokseg.hu/portal/helyszin.php?idt=20070131183840 Josh Bynes Jersey

Posted by on

[DE] Budavári történelmi lakónegyed

[DE] A budai vár név sokkal többet takar, mint magát a várat vagy a királyi palotát. Ide tartozik még a történelmi negyed számtalan gyönyörű kilátóhellyel. Az idelátogató úgy érzi, visszatért a múltba, egy teljesen más, nyugodt világba, ahol a barokk házak kapualja római köveket s szépen faragott lovagkori ülőfülkéket rejt. A Vár legtöbb lakó- és középülete ma műemlék. A Várnegyed központjában áll a főváros egyik legismertebb épülete, a Nagyboldogasszony – népszerűbb nevén Mátyás – templom, mely nevezetes események színhelye volt: több magyar királyt is itt koronáztak meg, a templomot kibővíttető Mátyás király pedig itt tartotta esküvőjét. Később barokk, majd a XIX. század végén neogót stílusban építették át. A középkori várfalakon 1903-ban épült meg a neoromán Halászbástya, mely a mögötte álló Mátyás templommal együtt a város egyik szimbólumát jelenti. Itt található a barokk stílusú régi budai Városháza (ma Collegium Budapest), a neogótikus volt Pénzügyminisztérium, Szt. István szobra, a Halászbástya, mely 1981-ben tervezett, neoromán stílusban épült a középkori várfal helyén, csodálatos panorámát nyújtva a látogatónak. A hegy gyomrában található a Budavári labirintus, a felszínen évszázadok építészeti és kulturális emlékei őrződtek meg. A mélyben rejtőző barlanglabirintus nagyságát bizonyítja, hogy a II. világháború alatt mintegy 20 ezer német katona fért el benne.

http://www.budapest.com/budapest_kalauz/latnivalok/budapest_vilagoroksegei.hu.html Emmitt Smith Jersey

Posted by on

[DE] Szent György tér

[DE] A budai várban található Szent György tér a középkorban is nevezetes hely volt Buda városában. 1457-ben V. László magyar király lefejeztette a téren Hunyadi Lászlót, Mátyás király bátyját. A tér előtt volt Szent Zsigmond kápolnája, ahol Zsigmond magyar király vitette a burgundiai király ereklyéit. A kápolnában Mátyás király eltemettette az első feleségét, Podjebrád Katalint, és később II. Ulászló király a harmadik feleségét, Candale-i Annát is, akit viszont 1516-ban II. Ulászlóval temettek közös sírba Székesfehérváron. 1514-ben Bakócz Tamás esztergomi érsek felolvasta a téren azt a pápai levelet, ami keresztes háborúra szólított fel; ez vált később a Dózsa György-féle parasztfelkeléssé. A térre nézett a Sándor grófok és a Teleki grófok budai palotája. Míg az előbbi ma is áll, s a köztársasági elnök hivatala, az utóbbit a Teleki palotából átalakított az alcsúti Habsburg főhercegek, József nádor leszármazottai budai székhelyévé átépített palotát 1965 után lebontották. A Teleki palota melletti apró copf házakat már 1900 körül eltüntették, s helyére került a Habsburg palota díszkertje, míg a Honvédelmi Minisztérium romjait az 1960-70-es években bontották el, s ma már csak a Honvédvezérkar dísztéri épületének alsó két szintje áll. A tér nagy részén jelenleg ásatások folynak.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_György_tér Alexei Kovalev Womens Jersey