Archives

Posted by on

Régi idők emlékei

Terített asztal – Régi idők ízei, emlékei

„Élet, élet, szent megunt élet. Milyen jó visszajönni beléd!…” – Ezekkel a mondatokkal és gondolatokkal meríti Latinovits Zoltán,
Huszárik Zoltán Szindbád című emlékezetes filmjében a húslevest répával, cérnametélt tésztával a Gránitból készült tányérba.
Az aranyszínű ételt ínyenc módon fűszerezi, szószt önt belé, törött borsot szór a karimák között gyöngyöző húslevesre.
Bicskájának élével szárított paprikát sercegtet és vág, majd magokat peckel a tészta közé, hogy legyen a levesnek ereje.
Majd kanalával felkavarja, elegyíti az ízeket…
Ugye sokunkban megvan ez a néhány pillanat emlékezetében, amikor a
Krúdyt megszemélyesítő színész ínyenc módon tölti el ebédjét Vendelin úr, a pincér társaságában.

A terített asztal minden család életében különleges fogalom. Béke, nyugalom, ünnepe
vasárnap – ezek, és hasonló gondolatok tolulnak fel, ha a fehér asztalunk jut eszünkbe.
Évtizedekkel, évszázadokkal előbb talán nagyobb jelentősége volt az étkezési szokásainknak.

A rohanás szürke pora nem fedte be a hétköznapokat, az óriásira tágult világ nem cibálta szét
ünnepnapjainkat. Körbeülhettük az asztalt. Jó érzéssel.
Most mindenkinek alkalma lesz egy kissé a múltba révedni, és rácsodálkozni az ismerős
ismeretlenre; a hétköznapi és ünnepi terítékekre a két világháború közötti időszakból.
Interaktív kiállítás nyílik a mórahalmi Mini Hungary Parkban 2016. április 16-án, szombaton.
Sokat megélt tárgyaink kelnek újra életre, hozzák majd érezhető közelségbe nagyanyáink és
ükanyáink mindennapjait, terített asztalait. Találkozni lehet majd szecessziós és art deco
díszítéssel hívogatóvá tett, finom csengésű Zsolnay, és fakón kopogós Gránit tányérokkal,
tálakkal, fűszer tartókkal, csillogó poharakkal, kancsókkal, régi evőeszközökkel, tálaló
szekrényekkel. Körbevesz bennünket az otthonos, bensőséges világ, mely a gazdasszony
büszkeségét dagasztotta, és a gazduram nyugodt elégedettségét szolgálta. Ahol a levesestál
érkezésekor még udvarias magázódás a desszertnél huncut tegeződésre vált a nagy asztal két
vége között. Ha az élet egyéb finomságai is erre tendáltak…
A megnyitó napján, szombaton gyümölcsborokat, szörpöket, lekvárokat és más
nyalánkságokat lehet majd kóstolni a helyszínen, amelyek mind a magyar konyhát dicsérik.
A kiállítás, mely az alföldi paraszt-polgári és kispolgári értékrend egy szeletét mutatja be
számunkra, Dr. Babik Barna magángyűjteménye, 2016. április 16-tól tekinthető meg, minden
nap 10.00 és 18.00 óra között, a Mini Hungary Parkban, Mórahalmon. További információ:

www.minihungary.eu

.teritett

Posted by on

A Jókai-szöveg

Szilasi László szegedi irodalomtörténész szerint „a Jókai szövegeknek nincs egy autentikus műfaji modellje. Azok a műfajok, műfaji csoportok, formák és formarendszerek, amelyekkel a Jókai-szöveg építkezését ez ideig magyarázni próbálták (eposz, mítosz, utópia, népmese, népdal, anekdota, mese, életkép, história, krónika, regény, történelmi regény, irányregény, romance, önéletrajz, emlékirat, tárca, ponyva stb.) önmagukban sohasem képesek lefedni egyetlen regényszöveget sem. A Jókai-szöveg olyan struktúra, amelynek egynél több középpontja van.”
A nemzeti romantika legnagyobb realistája volt Jókai Mór, Nagyenyed történetének krónikása.

Posted by on

A nagyenyedi két fűzfa

1704 virágvasárnapján, a kegyetlen és zsarnoki természetű Rabutin tábornok parancsára a császári haderők elpusztították Enyedet, s vele együtt a kollégiumot is. A Rákóczi szabadságharc idején (1703-11) a bécsi udvar megbízásából ez a lotharingiai származású főtiszt küzdött meg több csatában az Erdélybe betörő kuruc seregekkel. Életműve része, hogy stratégiai okokból vagy büntetésből feldúlt vagy felégetett várakat és városokat. A támadáskor Nagyenyeden a polgárság nagy része, így a diákság is, az Őrhegyre és a környékbeli erdőkbe menekült. A kollégium diákjai, s a városbeli férfiak megtámadták a rablás után visszavonuló osztrák seregeket. Ezt a történetet örökítette meg Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa című, többször megfilmesített elbeszélésében. „Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve. A híd mellett kétfelől, a patak oldalában emelkedik két roppant fűzfa, és ezen két fűzfának históriai emléke van. Hét emberivadék látta azokat felnőni, s ivadékról ivadékra szállt a történet, s máig is úgy emlékeznek arra, mintha csak a mi életünkben történt volna…” – írja a nagy mesélő. A harcban elesett diákok emlékére a nagyenyedi Kápolnadombon állítottak emlékművet.
Az elbeszélés túlmutat a kollégiumi diákság hőstettén. Jókai, aki felesége révén erdélyi kapcsolatokra tett szert, három ízben hosszú utazást tett Erdélyben, s ezek az élmények átszűrődtek a rendkívül népszerű író művein. A nemzeti romantika legnagyobb írótalentumának sodró erejű szövegeiben mindig a hazáját szerető, felelősséget vállaló, az életét is feláldozni kész ember a központi szereplő.

Posted by on

Klebelsberg és a demográfia

Klebelsberg életművének központi eszménye a gyermek, a gyermek oktatása, testi és lelki egészségének megőrzése. “A magyar anya, aki a világra hozza az újszülöttet, és a magyar tudós, aki kutat és tanít, ugyanazt a célt szolgálja, Magyarország feltámadását.” Egyik beszédében kifejtette, hogy a másfél százados török pusztítás után a magyar anya termékenységének volt köszönhető – családonként 10-13 gyermek – a nemzet megmaradása. Az egészségügy legsürgetőbb feladatának a gyermekhalandóság csökkentését és a gyermekbetegségek elleni harcot találta. Egyetemépítő programjának élére is mindenütt a szülészeti és gyermekklinikák építése került, mert a kultuszminiszter “a gyermek minisztere” is. Gyermekvédelmi programjába tartozott a gyerekek terhelésének csökkentése az iskolákban, a sportra való nevelés és az iskolai orvosi gondozás is. Kisdedóvók alapítását szorgalmazta, hogy segíteni tudja a középosztálybeli anyákat. A pedagógusoktól megkövetelte a gyermek szeretetét tanításuk mellett. Felfogása szerint a játékos gyermekből lesz dolgos, magyar felnőtt, aki vállalkozását s az élet nagy kötelességeit emelt fővel, mosolyogva és nem elkeseredéssel vállalja.